Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/beiskolazas/tajekoztatok/1._KIFIR_felveteli_lapok_alairasa.pdf
A gyermekek iskolájának és életpályájának megválasztása (a továbbiakban: továbbtanulás) tekintetében a gyermek
képességeinek  figyelembevételével a szülő(k) (ha a kiskorú  gyámság  alatt áll, a gyám)  és a gyermek  közösen döntik  el, hogy 
 a gyermek  milyen életpályára kerüljön. A szülő(k)  közös felelőssége tehát  a  tanuló életpályájának megválasztása, az 
 azzal kapcsolatos megegyezés, együttműködés.
I.
A felvételi lapok aláírására vonatkozó általános szabályok:
A,) Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
B.) Egyéni jelentkező nem ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén a felvételi lapokat kötelezően alá kell
írnia:
- mindkét szülőnek,
- a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek.
C.) Egyéni jelentkező ügyfélkapus regisztrációval benyújtott jelentkezése esetén az alábbi eltérő szabályok érvényesek:
- a felvételi lapok továbbítása elektronikusan történik, tehát ezeket kinyomtatni, aláírni nem szükséges. A regisztrált
felhasználó ügyfélkapus azonosítást követően büntetőjogi felelőssége tudatában  tett nyilatkozata pótolja a felvételi 
 lapok  − mindkét szülő és a 14. életévét betöltött, korlátozottan  cselekvőképes jelentkező részéről történő − aláírását.
II.
Felvételi lapok aláírására vonatkozó szabályok elvált vagy különélő szülők esetében:
Amennyiben a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot (akár a szülők megállapodása, akár a bíróság döntése alapján) kizárólag
csak  az egyik  szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt a gyermek  sorsát érintő lényeges kérdésekből – például a gyermek 
 iskolájának, életpályájának megválasztása során  hozandó döntésből – nem lehet kizárni. A szülők  a gyermek  továbbtanulása 
 tekintetében közösen gyakorolják  a jogaikat.
Ez a gyakorlatban  azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek  megállapodása vagy bírósági döntés 
 alapján)  csak  az egyik  szülő gyakorolja, attól főszabályként,  a  másik szülőt is megilleti a  döntési jogosultság  a  gyermek 
továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van.
Mindez csak akkor lehetséges, ha a másik szülő szülői felügyeleti jogát (a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, így a
gyermek  továbbtanulása tekintetében)  a bíróság erre irányuló döntésében nem korlátozta vagy nem vonta el, illetve jelen  
 Tájékoztató III. pontjában  megjelölt esetek  sem állnak fenn.
III.
Mikor nincs szükség a másik szülő aláírására?
A másik szülő aláírása csak abban az esetben hagyható el a felvételi lapokról,
-ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette (például abból az okból, mert
1. a szülő felróható magatartásával
gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette VAGY
2.a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga
-szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein
önhibájából nem változtatott VAGY
3. a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte),vagy
korlátozta (a bírósági határozat egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a másik szülő a gyermek sorsát érintő
lényeges kérdésekben – ideértve a továbbtanulást – a szülői felügyeleti jogait nem gyakorolhatja)
- ha a szülői felügyeleti joga szünetel a cselekvőképtelensége vagy korlátozott cselekvőképessége okán
- ha a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik
- ha a másik szülő jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (pl. büntetésvégrehajtási intézetben tölti a 
 büntetését)
- ha a másik szülő elhunyt
- ha a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként van feltüntetve.
IV.
Kell-e igazolni, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség?
Igen. Azt a tényt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, mindig a szülői felügyeletet gyakorló – a felvételi lapokat
egyedül aláíró és benyújtó − szülőnek kell hitelt érdemlően bizonyítania.
V.
Pótolhatja-e a másik szülő aláírását az új élettárs, illetve házastárs aláírása?
Nem. A szülői felügyeleti jogokat – ideértve a gyermek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos jogokat – az
apaság/anyaság ténye, vagy az örökbefogadás keletkezteti, ezt nem befolyásolja a szülő ismételt házasságkötése.
VI.
Hogyan igazolható az ismeretlen helyen tartózkodás ténye?
Az ismeretlen helyen való tartózkodás tényének megállapítása a gyámhatósági eljárás keretében kezdeményezhető. Azt a
tényt, hogy a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, határozatban kell megállapítani. Az ismeretlen  helyen való távollét 
 megállapítását
- az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett közérdekből nyilvános körözési adat,
- a lakcímkivonat,
- az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat,
- egyéb, hitelt érdemlő okirat alapozza meg.
VII.
Mi a teendő, ha vita van a szülők között vagy a szülő és a gyermek között a továbbtanulást illetően?
Ha a továbbtanulást illetően akár az együtt, akár a különélő szülők között, akár a szülő és a gyermek között vita van, a köztük
lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A gyámhatóság döntését bármelyik  szülő vagy a gyermek  kérheti. A gyámhatóság eljárása során  a felek  együttműködésének  
 előmozdítására és a gyermek  érdekeinek  érvényesítésére törekszik. Az eljárás során  a gyámhatóság  vizsgálja és mérlegeli a 
 gyermek  képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát. A döntéshozatalnál feltétlenül 
 figyelembe kell venni a gyermek  adottságait, testi és értelmi képességét, érdeklődési körét, fejlettségét, teherbírását stb.
Fontos  megjegyezni,  hogy a   jelentkező  esetében  az  összes körülmény   mérlegelését   követően  a   továbbtanulásra 
 megjelölt  intézményekről, tanulmányi területekről, illetve azok sorrendjéről a  rendelkezésére álló adatok alapján a 
 gyámhivatal  hoz  döntést.  A szülők,  illetve a  szülők   és  a  gyermek   közötti  továbbtanulásra  vonatkozó egybehangzó 
 nyilatkozatot a gyámhatóság  határozata pótolja!
VIII. Milyen következményekkel jár a szülők, illetve a szülők és a gyermek közötti vita a felvételi
eljárásban történő részvételre nézve?
A középfokú felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) minden jelentkezőre vonatkozóan csak
egy, a jogszabályi követelményeknek megfelelő - vagyis a szükséges aláírásokkal ellátott  - tanulói adatlapot  dolgozhat 
 fel. Amennyiben a szülők a felvételi eljárás során  ugyanarra a jelentkezőre vonatkozóan  több tanulói adatlapot is benyújtanak, 
 a Hivatal a tanuló középfokú  intézmények  felvételi eljárásában  való részvételét nem akadályozza. A jelentkező a szóbeli 
 vizsgán és a  pályaalkalmassági vizsgálatokon  is részt vehet.
A  Hivatal azonban felhívja a szülők  figyelmét a gyámhivatali eljárás megindításának  szükségességére, hiszen vitás esetekben 
 a jelentkező továbbtanulására vonatkozóan a gyámhatóság  határozata dönt. A Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat 
 döntést, ezért amennyiben a gyámhatósági döntés a mindenkori tanév rendjében foglalt, az ideiglenes felvételi rangsor 
 elkészítésére  nyitva  álló  határidőig  nem  születik  meg,  a  Hivatal  a  jelentkező  egyetlen  tanulói  adatlapját  sem 
 dolgozhatja fel, vagyis a jelentkező esetében – annak ellenére, hogy  az egyes intézmények felvételi eljárásában részt 
 vett  – a felvételi végeredmény  megállapítására  nem kerül sor. 
IX.
Mi a teendő, ha a másik szülő nem hajlandó aláírni a felvételi lapokat?
Ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a szülők között a továbbtanulást illetően vita lenne. Ebben az esetben is a
gyámhatósághoz kell fordulni, a másik szülő aláírását a gyámhatóság határozata fogja pótolni.
Mi  a  teendő,  ha  a  másik  szülő   huzamosabb  ideig   külföldön  tartózkodik,  a  felvételi  lapokat 
 személyesen nem tudja aláírni? 
Fontos megjegyezni, hogy a huzamosabb külföldi tartózkodás ténye, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szülő a jogai
gyakorlásában  ténylegesen akadályozott. A felvételi lapokat tehát a huzamosan külföldön tartózkodó szülőnek  is alá kell 
 írnia.
A huzamosan  külföldön tartózkodó szülő aláírását a külföldön tartózkodó szülő által a másik szülő részére adott, teljes 
 bizonyító erejű  magánokiratba foglalt nyilatkozata (meghatalmazása) pótolhatja.
Amennyiben a külföldön tartózkodó szülő a felvételi lapokat nem tudja aláírni, abban az esetben javasoljuk, hogy az előző  
 bekezdésben   megjelölt   nyilatkozata   (meghatalmazása)    –   a   teljes   bizonyító   erejű    magánokiratra   előírt   formai 
 követelményeken túl – tartalmazza az alábbiakat:
„Alulírott     ………………………..(név)     (anyja      neve:      …………………     születési     helye,     ideje: 
 ……………………….  külföldi tartózkodási helye: ……………………..),  mint ……………………….. (név) 
 (anyja  neve: …………. születési helye, ideje:  ……….) jelentkező  (a  továbbiakban:  Jelentkező) szülője 
 meghatalmazom ……………………..-t (név) (anyja  neve:  ………………………….  születési helye, ideje: 
 ……………………. lakóhelye: ………………………), mint a Jelentkező  másik szülőjét, hogy a  Jelentkező 
 vonatkozásában  a …… évi középfokú iskolába történő jelentkezés, valamint a  felvételi eljárás során 
 helyettem és nevemben teljes körűen  eljárjon. Jelen  meghatalmazás annak visszavonásáig érvényes.” 
Általános iskola 8. osztályos tanulói esetén  az általános iskola által előállított tanulói adatlap a huzamosabb ideig  külföldön 
 tartózkodó szülő részére postai úton, vagy jelszóvédelemmel ellátva elektronikusan is megküldhető. Az aláírást követően a 
 dokumentum az általános iskola részére postai úton, vagy szkennelve, elektronikus úton, elektronikus hitelesítést  AVDH  
 szolgáltatás igénybevételét   követően visszaküldhető. Fontos, hogy az elektronikus megküldés mellett a tanulói adatlap  
 eredeti aláírt példányát is juttassák vissza az általános iskolának.
XI.
A felvételi lapok aláírására vonatkozó jogszabályok:
A szülő fogalma a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 27a. pontja szerint:
szülő: ha törvény eltérően nem rendelkezik, a gyermek
- vér szerinti szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
- örökbefogadó szülője, kivéve, ha a szülői felügyeleti joggal nem rendelkezik,
- gyámja vagy
- nevelőszülője.
A gyermekek nevelésének és életpályájának megválasztása tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:153. § rendelkezései:
A szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.
A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára
készüljön.
Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között
felmerülő vitában a gyámhatóság dönt.
A felvételi lapok aláírásának szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 37. §-ban foglaltak szerint:
A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a
tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben
meghatározott esetben  az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha  azt a jelentkező  nem írja alá. Nem szükséges a 
 szülő  aláírása, ha  a  szülői felügyeletet a  bíróság  megszüntette, korlátozta, vagy ha  a  szülői felügyelet azért szünetel, mert 
 a  szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá  akkor sem, ha  a  szülő ismeretlen helyen tartózkodik, 
 vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló  szülőnek kell igazolnia, hogy a  másik 
 szülő  aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja  alá. 
* Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem
írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a
szülők a  gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola  értesíti mind  a  két szülőt, hogy a  köztük lévő 
 vita  eldöntése a  gyámhatóság hatáskörébe tartozik. 
A különélő szülők közötti vitás kérdések rendezése tekintetében főszabályként alkalmazandó Ptk. 4:175. §
(1)-(3) bekezdései:
(1)A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői
felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől
különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a
szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi
tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3)Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében
nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
A teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) -
(2)bekezdései szerint:
Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását
előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és
ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója
a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot
a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen   visszavezethető adattal együtt vagy  az alapján   hitelesen  igazolja; továbbá a   szolgáltató az egyértelmű 
 személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt 
 az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú  elektronikus bélyegzővel és legalább  fokozott biztonságú időbélyegzővel látja 
 el, 
i) törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést
biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba  alakította, az írásbeli formátumba  alakított 
 nyilatkozat tervezetét a  kiállító  jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében  meghatározottak szerint hitelesítve lett. 
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes
bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy
az okirat aláírójának megmagyarázta.
A   szülői  felügyeleti  jog   bíróság   általi  megszüntetésének  hatályos   jogi  szabályozása a Ptk.  4:191   §-a 
 értelmében: 
a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha:
a./ a szülő  felróható  magatartásával gyermeke javát, különösen  testi jólétét, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan  sérti 
 vagy veszélyezteti, vagy 
b./ a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a 
 gyermek elhelyezésére, vagy a  nevelésbe vételre okot adó  magatartásán, életvitelén, körülményein  önhibájából nem változtat. 
A (2) bekezdés értelmében, ha  a  szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen  elkövetett szándékos bűncselekmény 
 miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a  szülői felügyeletet a szülői valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti. A 
 bíróság  rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető  határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. 
A (3) bekezdés értelmében, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem 
 viselhet gyámságot, gyermek nála nem helyezhető  el, és – a  bíróság, vagy a  gyámhatóság  eltérő rendelkezésének hiányában 
nincs joga arra, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson.